MOST
JÓL ÁLL A CSEND,
ÉS ÚGY SIMUL RÁM,
MINT A LEGSZEBB
NYÁRI RUHÁM.
LÁNG NYÚJTÓZIK,
MEG-MEGLIBBEN,
HOGY SZÍVEMRE
SZIKRÁT HINTSEN.
HAGYOM,
TŰRÖM,
KÉREM,
VÁGYOM:
ÉLESSZ TÜZET
GYERTYALÁNGOM!
BELSŐ MÁGLYÁT,
MEGTARTÓ MELEGET,
ÜNNEPET VÁRÓ,
GYERMEKI ÖRÖMET!
NYÁRI RUHÁM.
LÁNG NYÚJTÓZIK,
MEG-MEGLIBBEN,
HOGY SZÍVEMRE
SZIKRÁT HINTSEN.
HAGYOM,
TŰRÖM,
KÉREM,
VÁGYOM:
ÉLESSZ TÜZET
GYERTYALÁNGOM!
BELSŐ MÁGLYÁT,
MEGTARTÓ MELEGET,
ÜNNEPET VÁRÓ,
GYERMEKI ÖRÖMET!
Minden évben meglepődöm, hogy máris itt az advent, de ilyen szépen még senki nem juttatta eszembe, hogy rá kéne hangolódnom az ünnep-várásra. Boldog készülődést kívánok Nektek!
VálaszTörlésKöszönöm, Magdi! Nektek is szép ádventet, örömteli várakozást!
VálaszTörlésNekem ez a versed volt az első gyertya a virtuális Ádventi koszorúmon, Csilla! Köszönöm megint, hogy akkor leptél meg a verseddel, amikor nagy szükség volt rá, ugyanis a mi valóságos koszorúnk még várat magára egy keveset, ami miatt azért van némi lelkiismeretfurdalásom, de íme mire jók a barátok, ha nem arra, hogy kisegítsék az ember lányát a hiányában. Azért nekem mégis a nyári ruhás hasonlatod tetszett a versben, mint a nagy ellentét, az emlékezés, a vágyakozás, a sejtelmesség felidézője a téleleji hangulatban, és mégis, íme a nyáriruha, amibe ilyenkor bújhatunk. Tökéletes!
VálaszTörlésÁgi, köszönöm Neked is! Bevallom rám is az első négy sor gyakorolta a legnagyobb hatást, amikor kipattant belőlem. Mert bár nem volt tudatos, de mégis megteremt egyfajta feszültséget. Ugyanis nehéz elengednünk a nyarat, aztán az őszt és belemászni a hideg télbe. Még szerencse, hogy jön, hogy közeledik ez az ünnep, hogy rá lehet hangolódni (kinek-kinek a maga ritmusában), hogy el lehet csendesedni és meg lehet melegedni.
VálaszTörlés