..RÁNCAIM BARÁZDÁIBA
SIMUL AZ EGÉSZ ÉLETEM.
MINDEN SZORONGÁSOM,
ÖRÖMÖM ÉS KÖNNYEM.
ÁLMOM, GAZDAGSÁGOM,
FÁJDALMAM ÉS NINCSEM.
MEGTARTÓ OSZLOPOM,
SZERELMEM, BARÁTOM,
BOLDOG, TÜRELMETLEN,
FÉLTŐS ANYASÁGOM.
KONFLIKTUSKERÜLŐ
SOK MEGALKUVÁSOM.
GYARLÓ, BÉKESSÉGÉRT
FOGANT GYÁVASÁGOM.
MIÉRTEKRE ADOTT
JÓ ÉS ROSSZABB VÁLASZ.
MANKÓ VAGY ANNAK HITT,
SOHASEMVOLT TÁMASZ.
EMBERSÉGBE VETETT
MIND AZ ÖSSZES HITEM.
KERESZTEM, AMI KÉR,
HOGY EGYSZER MAJD VIGYEM.
IGAZODÁSBÓL LETT
BÉKLYÓK ÉS ESÉLYEK,
CSETLÉS-BOTLÁSAIM.
MINDEN, MITŐL ÉLEK.
Ezt minden reggel el kell olvassam, mielőtt a tükörbe nézek, Csillám. Vagy inkább utána? Vagy jobb, ha egyszerűen leszereljük a tükröt, mert nem mutatja mindazt, amit látni kellene, amire emlékezni kellene? Az elejétől máig, szavanként, ahogy történt. Mert minden igaz. Minden sorod nyomott hagyott az én arcomon is.
VálaszTörlésEgy Bajor Giziről szóló anekdota duruzsolta ki belőlem ezt a versecskét. Nem tudom, hogy tud-e, fog-e hatni rám mindig, de szeretném. Mindenesetre mostanság jólesik megkapaszkodnom benne, olyan, mintha valami lelki ránctalanító lenne. Köszönöm Barátném, hogy jöttél és Te is "kipróbáltad".
VálaszTörlés