2010. április 6., kedd

Tavaszi rövidke


NEM MOZDULOK,
CSAK A BŐRÖM ALATT ÉRZEM,
EGY ÁT- MEG ÁTCIKÁZÓ, 
BOLDOG BIZSERGÉSBEN,
MINTHA MINDEN 
CINKEDAL ÉS RIGÓÉNEK
DALLAMBÓL TRANSZFORMÁLT 
ÉRINTÉS LENNÉNEK.
ENGESZTELŐK,SZÉPÍTŐK,
ÁLMOT A VALÓVAL BÉKÍTŐK.

5 megjegyzés:

  1. Szép, dallamos és bizsergető a versed, Csilla, mint a tavasz.

    VálaszTörlés
  2. Nyugodtan hagyd, Csilla, máskor is, hogy elragadjon a pillanat, hogy magaddal ragadj bennünket is. A tavasz, az a "hajfodrász" mindenkit megtalál így vagy úgy és elringat, ha csak egy pillanatra is, s elhisszük még, hogy minden pont úgy tökéletes, ahogyan van. És miért is ne lenne, amikor olyan szavakat suttog a füledbe, amik nem hagynak bennünket sem "érintés" nélkül. Gratulálok az új remekműhöz, gyönyörű kis ékszer!

    VálaszTörlés
  3. Köszönöm szépen, Mindannyiótoknak!

    VálaszTörlés