2009. június 13., szombat

In memoriam kis rigó


AZ ÜVEGGEL ÖLELKEZŐ NAP
CSINÁLT BELŐLE KAMIKAZÉT.
EGY VAKÍTÓ VILLANÁSSAL
BEFOGTA A SZEMÉT.
KIS TESTE NAGYOT KOPPANT,
S HÁTRAHANYATLOTT MOZDULATLAN.
MIRE ODAÉRTEM,
MÁR ELHAGYTA AZ ÉLET.
PARÁNYI PORSZEM CSAK
A MINDENSÉGBEN,
A VILÁG NÉLKÜLE IS MEGVOLT
ÉS UTÁNA IS UGYANÚGY FOROG,
DE NEKEM MÁR MOST HIÁNYOZNAK
AZ EL NEM ÉNEKELT DALOK.


4 megjegyzés:

  1. Az utolsó dalát, a legfontosabbat, Te énekelted el helyette, Csilla, és mostmár halhatatlan.

    VálaszTörlés
  2. Magdi, szörnyen röstellem, de még nem ismerem ennek a jelentését. Viszont nagyon szeretném megtudni, elárulod?

    Ági, köszönöm, amit írtál! Megviselt a kismadár halála, bár a balesetnél én nem, csak a gyerekek voltak jelen. Noncsi szegénykém teljes pánikban kiabált utánam, Dávid pedig gyakorlatias férfiember módjára rögvest előkereste az iskolában kapott eligazítót, hogy mi a teendő a sérült madárkával. Sajnos már nem volt mit tenni. Vigasztalásul írtam a versikét és tényleg megnyugtatott.

    VálaszTörlés
  3. Magdi, most gyulladt ki a 20 W-os körte odabent! Smiley, csak rettenetesen elkámpicsorodva.

    VálaszTörlés